Intézménymutató:
Project on Ethnic Relations /PER/
1995. szeptember 24.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT-hez intézett levelében több kérdésben is bírálta a magyar kormány magatartását: nem célravezető Horn Gyula miniszterelnök Vacaroiu kormányfővel való brünni találkozóján bejelentett azon elképzelése, hogy magyar szakértői küldöttség tanulmányozza a román tanügyi törvény végrehajtását a helyszínen. Nem ért egyet Kovács László külügyminiszterrel, hogy Romániával szemben nem használhatók "olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása". Tőkés László sürgette az RMDSZ-t, hogy adja értésére a magyar kormánynak: határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A magyar fél megengedő jellegű, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista román hatalom alá, miközben Romániában változatlan erősséggel tart tovább a kisebbségi magyarság elleni politikai kurzus. Bírálta "a kiváló román-magyar katonai együttműködésről szóló, nagy gonddal kialakított hiedelmet", szembe állítva azzal, hogy közben "megállás nélkül folyik a magyar többségű vidékek és települések, legfőképpen pedig Székelyföld militarizálása" az etnikai összetétel megváltoztatása céljából. Tőkés László szerint az RMDSZ-nek figyelmeztetni kellene a magyar kormányt a román katonapolitika betelepítési gyakorlatának és védelmi doktrínájának magyarellenességére, továbbá a magyar Honvédelmi Minisztériumot arra, hogy ne nyújtson támogatást a magyar települések elrománosítására. A püspök felszólította az RMDSZ-t, hogy hirdessen tanügyi válsághelyzetet, és abszolút prioritásként kezelje a romániai magyar nyelvű oktatás, illetve a kisebbségi tanügyi autonómia kérdését. Megismételte azt a nézetét, hogy a romániai magyar politizálás "bűnbeesése" a PER-tárgyalásokkal kezdődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ PER=Project on Ethnic Relations amerikai szervezet.
1996. május 28.
A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar újságíró-találkozót szervezett Bukarestben és Szinajában, melyre meghívta a budapesti politikai napilapok /az Új Magyarország kivételével/, a román lapok közül az Evenimentul Zilei, az Adevarul, a Curieriul National, a Cronica Romana, továbbá a Romániai Magyar Szó egy-egy vezető képviselőjét. Több kérdésben közeledtek az álláspontok, mindnyájan hasznosnak tartották a találkozót. Abban egyetértettek, hogy lapjaikból ki kell szűrni a szélsőséges megnyilvánulásokat. /Gyarmath János: Határon átnyúló kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1996. október 21.
Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én fogadta dr. Allen Kassoffot, a kisebbségi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ Alapítvány elnökét. A zárt ajtók mögötti megbeszélést követően Tabajdi Csaba államtitkár elmondta, hogy a PER már régóta nagy figyelemmel kíséri a Kelet-Európában zajló, kisebbségeket érintő eseményeket. Horn Gyula támogatja az alapítvány regionális fórumokat érintő kerekasztal-megbeszéléseit. /Magyar Nemzet, okt. 22./
1996. október 21.
Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én fogadta dr. Allen Kassoffot, a kisebbségi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ Alapítvány elnökét. A zárt ajtók mögötti megbeszélést követően Tabajdi Csaba államtitkár elmondta, hogy a PER már régóta nagy figyelemmel kíséri a Kelet-Európában zajló, kisebbségeket érintő eseményeket. Horn Gyula támogatja az alapítvány regionális fórumokat érintő kerekasztal-megbeszéléseit. /Magyar Nemzet, okt. 22./
1996. október 26.
Okt. 26-án Történelmi érvek a politikai vitában és ezek hatása a többségi-kisebbségi nemzeti együttélésben címmel rendezett kerekasztal-tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ Alapítvány marosvásárhelyi irodája. Az amerikai PER által még 1993-ban megfogalmazott KONA nyilatkozat - etnikai konfliktusok megelőzésére tett javaslatok - vitáján jelen volt Pók Attila a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetétől, Mélykúti Ferenc a magyarországi PER részéről, Allen Kassof, a PER elnöke, Livia B. Plaks, a PER ügyvezető elnöke, Larry Watts, a PER bukaresti képviselője, Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Alapítványtól, Spielmann Mihály a marosvásárhelyi Teleki Tékától, Paul Filippi nagyszebeni történész és mások. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1997. január 5.
Gál Zoltán, az Országgyűlés elnök jan. 9-én fogadta Livia Plaks asszonyt, a Project on Ethnic Relations Alapítvány /PER/ igazgatóját, aki a PER idei terveit egyezteti az alapítvány budapesti irodájának munkatársaival. Az 1991-ben létrejött PER olyan nem kormányzati szervezet, amely fennállása óta a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek problémáival is foglalkozik. /Magyar Nemzet, jan. 10./
1997. január 5.
Gál Zoltán, az Országgyűlés elnök jan. 9-én fogadta Livia Plaks asszonyt, a Project on Ethnic Relations Alapítvány /PER/ igazgatóját, aki a PER idei terveit egyezteti az alapítvány budapesti irodájának munkatársaival. Az 1991-ben létrejött PER olyan nem kormányzati szervezet, amely fennállása óta a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek problémáival is foglalkozik. /Magyar Nemzet, jan. 10./
1997. január 21.
Jan. 22-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Allen H. Kassofot, a Project on Ethnic Relations elnökét és Livia B. Plaks asszonyt, a PER ügyvezető elnökét. A találkozón aktuálpolitikai kérdésekről és az RMDSZ általános célkitűzéseiről folyt beszélgetés. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
1997. június 1.
Marosvásárhelyen rendezett kétnapos /máj. 31.-jún. 1./ tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ nem kormányzati amerikai szervezet. A közigazgatási, védelmi, illetve kisebbségvédelmi minisztériumok képviselőin kívül jelen volt többek között Horváth Andor kolozsvári egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke, valamint Maros, Hargita és Kovászna megye vezetői. A résztvevők az új helyhatósági törvény gyakorlati rendelkezéseivel járó kérdésekre kerestek választ. Hangsúlyt kaptak a törvény kétnyelvűségi előírásai. Allen H. Kassof, a PER elnöke és Livia B. Plack ügyvezető igazgató kifejtette, hogy az itteni megoldások modell értékűek más országok számára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
1997. augusztus 29.
Marosvásárhelyen a Project on Ethnic Relations /PER/ rendezésében kerekasztal-megbeszélést tartottak A helyi közigazgatási törvény alkalmazása által kiváltott konfliktusok vizsgálata, különös tekintettel a kétnyelvű táblák kérdéskörére címmel. A megbeszélésen Dragos Tanasoiu kormányszakértő rámutatott arra, hogy a sürgősségi kormányrendelet minden tekintetben megfelel a Románia által aláírt egyezmények szellemének. Alkalmazása tekintetében nincs ok vitára. Haller István, a Pro Europa Liga küldötte elemzésében bemutatta a sajtó dicstelen szerepét ebben a kérdésben: egyszerűen félretájékoztatták a közvéleményt, törvénytelennek minősítve a kétnyelvű feliratokat. /Szilágyi Aladár: Kétnyelvű táblák dicstelen háborúja. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29./
1997. augusztus 29.
Marosvásárhelyen a Project on Ethnic Relations /PER/ rendezésében kerekasztal-megbeszélést tartottak A helyi közigazgatási törvény alkalmazása által kiváltott konfliktusok vizsgálata, különös tekintettel a kétnyelvű táblák kérdéskörére címmel. A megbeszélésen Dragos Tanasoiu kormányszakértő rámutatott arra, hogy a sürgősségi kormányrendelet minden tekintetben megfelel a Románia által aláírt egyezmények szellemének. Alkalmazása tekintetében nincs ok vitára. Haller István, a Pro Europa Liga küldötte elemzésében bemutatta a sajtó dicstelen szerepét ebben a kérdésben: egyszerűen félretájékoztatták a közvéleményt, törvénytelennek minősítve a kétnyelvű feliratokat. /Szilágyi Aladár: Kétnyelvű táblák dicstelen háborúja. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29./
1997. november folyamán
Fábián Ernő tanulmányában annak adott hangot, hogy az "erdélyi magyarság életében megtörtént a harmadik Trianon." A szerző történelmi visszapillantást tett. Emlékeztetett arra, hogy Petru Groza és kormánya "a román érdekeket teljesítette." "A kisebbségi jogok is kiszolgálták a román nemzeti politikát. Ne feledjük, hogy a Groza-kormány tarisznyája is tele volt ígéretekkel, melyek az idő távolságából éppúgy tekinthetők - a mostanihoz hasonlóan manőverezésnek, mint jószándékú célkitűzésnek. - A jelenre térve Fábián Ernő megállapította, hogy "az ügyes amerikaiak előre kitapogatták: az erdélyi magyar fél hajlani fog az amerikai érdekek felé. Az olyan szervezet, mint a Project on Ethnic Relations, a hajlandóságokra vonatkozó pontos információt szerzik be". "A mamelukokban való gondolkodás és mentalitás a régi és új módiban is egyaránt jelen van. Ki kell mondani - a tényekre per analógiam -, a harmadik Trianon a magyar kormány és az RMDSZ által közösen a román féllel kötött alku műve. A románok győznek." /Fábián Ernő: A harmadik Trianon. = Székelyföld (Csíkszereda), nov., I. évf. 2. sz./
1997. november 15.
Az európai integráció, a romániai tanügyi reform és a kisebbségek nyelvén történő oktatás bátorítása" címmel kétnapos szimpózium kezdődött nov. 14-én Kolozsváron. A rendezvényen a Project on Ethnical Relations /PER/ amerikai alapítvány marosvásárhelyi irodája, a Tokay György által vezetett bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári területi irodája, valamint az Európa Tanács Bizalomépítő Intézkedések programjának szervezésében, illetőleg támogatásával kerül sor. A szimpóziumon részt vesz többek között Giovanni Mangioni, az ET szakértője is. A szeminárium megnyitóján megjelent Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa és Buchwald Péter alprefektus is. A meghívottak között van a Pro Minoritate-díjas Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság társelnöke, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga vezetője és több más közéleti személyiség. Megnyitójában Tokay György hangoztatta, hogy a találkozónak két győztese kell, hogy legyen, aminthogy a jelenlegi román kormány is "a győztes taktikáját" követi - jelentette ki a miniszter a két lehetséges győztesben a többségi nézetre és a kisebbségre utalva. Liviu Plaks felszólalásában emlékeztetett rá, hogy Nyugaton kedvezően fogadták a román-magyar alapszerződés megkötését, de továbbra is figyelemmel követik a romániai helyzetet. /MTI, RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17., 1156. sz./
1997. november 15.
Az európai integráció, a romániai tanügyi reform és a kisebbségek nyelvén történő oktatás bátorítása" címmel kétnapos szimpózium kezdődött nov. 14-én Kolozsváron. A rendezvényen a Project on Ethnical Relations /PER/ amerikai alapítvány marosvásárhelyi irodája, a Tokay György által vezetett bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári területi irodája, valamint az Európa Tanács Bizalomépítő Intézkedések programjának szervezésében, illetőleg támogatásával kerül sor. A szimpóziumon részt vesz többek között Giovanni Mangioni, az ET szakértője is. A szeminárium megnyitóján megjelent Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa és Buchwald Péter alprefektus is. A meghívottak között van a Pro Minoritate-díjas Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság társelnöke, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga vezetője és több más közéleti személyiség. Megnyitójában Tokay György hangoztatta, hogy a találkozónak két győztese kell, hogy legyen, aminthogy a jelenlegi román kormány is "a győztes taktikáját" követi - jelentette ki a miniszter a két lehetséges győztesben a többségi nézetre és a kisebbségre utalva. Liviu Plaks felszólalásában emlékeztetett rá, hogy Nyugaton kedvezően fogadták a román-magyar alapszerződés megkötését, de továbbra is figyelemmel követik a romániai helyzetet. /MTI, RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17., 1156. sz./
1998. január 21.
Jan. 21-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az RMDSZ bukaresti székházában fogadta dr. Allen H. Kassofot, a New York-i székhelyű Project on Ethnic Relations /PER/ elnökét, Livia B. Plaksot, a PER ügyvezető igazgatóját és Dan Pavelt, a PER bukaresti irodájának vezetőjét. A megbeszélésen a vendégek arról érdeklődtek, mennyire befolyásolja a jelenlegi romániai politikai válság a kisebbségek helyzetének alakulását. Szóba került az RMDSZ álláspontja a tanügyi törvény módosításával kapcsolatban és több más aktuálpolitikai kérdés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 22. -1193. sz./
1998. január 21.
Jan. 21-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az RMDSZ bukaresti székházában fogadta dr. Allen H. Kassofot, a New York-i székhelyű Project on Ethnic Relations /PER/ elnökét, Livia B. Plaksot, a PER ügyvezető igazgatóját és Dan Pavelt, a PER bukaresti irodájának vezetőjét. A megbeszélésen a vendégek arról érdeklődtek, mennyire befolyásolja a jelenlegi romániai politikai válság a kisebbségek helyzetének alakulását. Szóba került az RMDSZ álláspontja a tanügyi törvény módosításával kapcsolatban és több más aktuálpolitikai kérdés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 22. -1193. sz./
1998. március 21.
Bukarestben megkezdődött a Project on Ethnic Relations /PER/ amerikai civil szervezet által tapasztalatcsere céljából szervezett kétnapos tanácskozás, amelyen a romániai kormánykoalíció pártjain és a román civilszervezeteken kívül részt vesznek a szlovákiai ellenzéki pártok képviselői is. Az első nap folyamán megfogalmazódott vélemények szerint a jelenlegi román kormánykoalíció legkiegyensúlyozottabb, biztos és megbízható résztvevőjének mindeddig az RMDSZ bizonyult. A szemináriumon elhangzottak ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a román kormánykoalíció felbomlásának egyik nagy vesztese éppen a romániai magyarság lenne. A szlovák résztvevők felszólalásaiból kiderült, hogy az idei szlovákiai választások eredményeitől függően a jelenlegi pozsonyi ellenzék szlovák politikai alakulatai szívesen látnák az ottani magyarság választási koalícióba tömörült szervezeteinek képviselőit egy létrehozandó demokratikus kormánykoalícióban. /MTI/
1998. március 21.
Bukarestben megkezdődött a Project on Ethnic Relations /PER/ amerikai civil szervezet által tapasztalatcsere céljából szervezett kétnapos tanácskozás, amelyen a romániai kormánykoalíció pártjain és a román civilszervezeteken kívül részt vesznek a szlovákiai ellenzéki pártok képviselői is. Az első nap folyamán megfogalmazódott vélemények szerint a jelenlegi román kormánykoalíció legkiegyensúlyozottabb, biztos és megbízható résztvevőjének mindeddig az RMDSZ bizonyult. A szemináriumon elhangzottak ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a román kormánykoalíció felbomlásának egyik nagy vesztese éppen a romániai magyarság lenne. A szlovák résztvevők felszólalásaiból kiderült, hogy az idei szlovákiai választások eredményeitől függően a jelenlegi pozsonyi ellenzék szlovák politikai alakulatai szívesen látnák az ottani magyarság választási koalícióba tömörült szervezeteinek képviselőit egy létrehozandó demokratikus kormánykoalícióban. /MTI/
1998. október 1.
A Romániai Emberi Jogokért - Helsinki Bizottság (APADOR-CH), a kolozsvári Interetnikus Párbeszéd, a Pro Demokrácia Egyesület, a LADO Emberjogi Liga, a Pro Európa Liga, a Project on Ethnic Relations (PER), és az Emberi Jogok Független Romániai Társasága (SIRDO) nevű emberjogi szervezetek Anghel Stanciu képviselőhöz, a képviselőház oktatási szakbizottsága elnökének intézett levelükben elégedetlenségüket fejezték ki az általa vezetett szakbizottságnak, a 123. számú, a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkely megszorító megfogalmazása ellen. A felsorolt szervezetek felhívták a képviselő figyelmét, hogy ezzel a megfogalmazással drasztikusan csökkentik a Romániában létező kisebbségi jogokat. Ezért a fenti emberjogi szervezetek kérik az oktatási szakbizottság elnökét, hogy a képviselőház oktatási bizottságában kezdeményezze a 123. számú, a nemzeti kisebbségek nyelvén való felsőoktatásról szóló cikkelyt, és az alkotmány elveinek és betűjének, valamint a Románia által is aláírt nemzetközi egyezmény szellemében fogadják el azt. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1., Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
1998. október 1.
A Romániai Emberi Jogokért - Helsinki Bizottság (APADOR-CH), a kolozsvári Interetnikus Párbeszéd, a Pro Demokrácia Egyesület, a LADO Emberjogi Liga, a Pro Európa Liga, a Project on Ethnic Relations (PER), és az Emberi Jogok Független Romániai Társasága (SIRDO) nevű emberjogi szervezetek Anghel Stanciu képviselőhöz, a képviselőház oktatási szakbizottsága elnökének intézett levelükben elégedetlenségüket fejezték ki az általa vezetett szakbizottságnak, a 123. számú, a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkely megszorító megfogalmazása ellen. A felsorolt szervezetek felhívták a képviselő figyelmét, hogy ezzel a megfogalmazással drasztikusan csökkentik a Romániában létező kisebbségi jogokat. Ezért a fenti emberjogi szervezetek kérik az oktatási szakbizottság elnökét, hogy a képviselőház oktatási bizottságában kezdeményezze a 123. számú, a nemzeti kisebbségek nyelvén való felsőoktatásról szóló cikkelyt, és az alkotmány elveinek és betűjének, valamint a Románia által is aláírt nemzetközi egyezmény szellemében fogadják el azt. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1., Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./
1999. szeptember 30.
A Project on Ethnic Relation (PER) megrendelésére és támogatásával a kolozsvári Interetnikus Kapcsolatokat Kutató Központ márciustól májusig az intézet munkatársai 13 erdélyi megyében és a fővárosban monitorizálták a román és magyar újságokat. Az elkészült tanulmányt Marius Lazar kolozsvári szociológus mutatta be Marosvásárhelyen. Az ismertetéskor a bukaresti és vásárhelyi román újságírók több kijelentés miatt felhördültek. Például azért, hogy a lapok túlságosan kötődnek bizonyos ideológiákhoz, pártokhoz. A magyar kérdést pedig főleg azok a megyei napilapok kezelik rosszindulattal, melyek a volt pártlapokból nőttek ki. A sajtótájékoztatón jelen levő Márványi Péter, a Kossuth Rádió munkatársa a kolozsvári főkonzul, Alföldi László esetén keresztül világított rá a román sajtó - szerinte - legfőbb hibájára: a Cotidianul első oldalon világgá kürtölte, hogy Alföldit 1988-ban nemkívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ezt a hírt ellenőrizetlenül egy egész sor román lap átvette, leközölte, anélkül, hogy a magyar követségen, vagy a román külügyminisztériumban ellenőrizték volna az információt. Majd miután Alföldi sajtótájékoztató keretében ezt megcáfolta, sokkal kisebb méretű cikkben, eldugott helyen a Cotidianul megcáfolta saját állítását. De ugyanezt már nem tette meg a többi újság. - Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője elmondta: a PER abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az Európa Tanács tanácsadójává nevezték ki. Október hónap folyamán a PER történelemtanárokkal szervez találkozót a hazai történelemoktatásról, különös tekintettel a kisebbségi kérdéskörre. /Máthé Éva: Szakszerűtlenség, magyarellenesség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1999. szeptember 30.
A Project on Ethnic Relation (PER) megrendelésére és támogatásával a kolozsvári Interetnikus Kapcsolatokat Kutató Központ márciustól májusig az intézet munkatársai 13 erdélyi megyében és a fővárosban monitorizálták a román és magyar újságokat. Az elkészült tanulmányt Marius Lazar kolozsvári szociológus mutatta be Marosvásárhelyen. Az ismertetéskor a bukaresti és vásárhelyi román újságírók több kijelentés miatt felhördültek. Például azért, hogy a lapok túlságosan kötődnek bizonyos ideológiákhoz, pártokhoz. A magyar kérdést pedig főleg azok a megyei napilapok kezelik rosszindulattal, melyek a volt pártlapokból nőttek ki. A sajtótájékoztatón jelen levő Márványi Péter, a Kossuth Rádió munkatársa a kolozsvári főkonzul, Alföldi László esetén keresztül világított rá a román sajtó - szerinte - legfőbb hibájára: a Cotidianul első oldalon világgá kürtölte, hogy Alföldit 1988-ban nemkívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ezt a hírt ellenőrizetlenül egy egész sor román lap átvette, leközölte, anélkül, hogy a magyar követségen, vagy a román külügyminisztériumban ellenőrizték volna az információt. Majd miután Alföldi sajtótájékoztató keretében ezt megcáfolta, sokkal kisebb méretű cikkben, eldugott helyen a Cotidianul megcáfolta saját állítását. De ugyanezt már nem tette meg a többi újság. - Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője elmondta: a PER abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az Európa Tanács tanácsadójává nevezték ki. Október hónap folyamán a PER történelemtanárokkal szervez találkozót a hazai történelemoktatásról, különös tekintettel a kisebbségi kérdéskörre. /Máthé Éva: Szakszerűtlenség, magyarellenesség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2000. február 15.
Milyen hatással lehetnek a közelgő választási kampányok a nemzeti kisebbségek státusára, illetve Románia integrációs esélyeire? - ez a kérdés állt annak a hét végi brassói találkozónak a középpontjában, amelyet a Project of Ethnic Relations (PER) amerikai alapítvány szervezett a koalíció pártjai, valamint a két legnagyobb ellenzéki párt részvételével. A Szabadságnak nyilatkozva Verestóy Attila szenátor elmondta: a román politikai elit képviselői közösen gondolkodva próbáltak megoldást találni arra, hogyan lehetne kivédeni a választási kampányok során általában megjelenő etnikai támadásokat. A találkozón megjelent pártok képviselői egyetértettek abban, hogy az idei választási kampányban el kell kerülni a szélsőséges nacionalista hangnemet. Verestóy elmondta: "Nincs esély arra, hogy betartható egyezséget kössünk szélsőséges pártokkal. Különben is nem szabad abba a politikai hibába esnünk, hogy a szélsőséges pártokkal valamilyen álegyezményt kössünk." /Gál Mária: Nem lesz etnikai támadás a választási kampányban? Románia kárára válhatnak a nacionalista felhangok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2000. február 15.
Milyen hatással lehetnek a közelgő választási kampányok a nemzeti kisebbségek státusára, illetve Románia integrációs esélyeire? - ez a kérdés állt annak a hét végi brassói találkozónak a középpontjában, amelyet a Project of Ethnic Relations (PER) amerikai alapítvány szervezett a koalíció pártjai, valamint a két legnagyobb ellenzéki párt részvételével. A Szabadságnak nyilatkozva Verestóy Attila szenátor elmondta: a román politikai elit képviselői közösen gondolkodva próbáltak megoldást találni arra, hogyan lehetne kivédeni a választási kampányok során általában megjelenő etnikai támadásokat. A találkozón megjelent pártok képviselői egyetértettek abban, hogy az idei választási kampányban el kell kerülni a szélsőséges nacionalista hangnemet. Verestóy elmondta: "Nincs esély arra, hogy betartható egyezséget kössünk szélsőséges pártokkal. Különben is nem szabad abba a politikai hibába esnünk, hogy a szélsőséges pártokkal valamilyen álegyezményt kössünk." /Gál Mária: Nem lesz etnikai támadás a választási kampányban? Románia kárára válhatnak a nacionalista felhangok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2000. szeptember 16.
Marosvásárhelyen szept. 15-én kezdődött A romák és a választási kampány címet viselő kétnapos szeminárium, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) amerikai nemkormányzati szervezet és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében működő emberjogi hivatal szervezett. Livia Plaks, a PER társelnöke ismertette a PER tevékenységét, kiemelte a roma kérdést. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője mellett Dan Pavel politológus és Andrzej Mirga Lengyelországból, a kérdés különböző vetületeiről beszélt. Dan Pavel szerint a politikai osztály közömbös a romákkal szemben. Ivan Gheorghe, a Romák Pártja főtitkára megköszönte a kisebbségvédelmi miniszter hozzájárulását a 118-as törvény módosításához, mert ily módon az 1940-44 között etnikai vagy faji okok miatt üldözöttek is kárpótlást kaphatnak. Eckstein-Kovács Péter miniszter a két, a nyáron született kormányrendeletről beszélt. Az egyik a nemzeti kisebbségek kutatásával foglalkozó hivatal létrehozásáról, a másik pedig a mindenfajta diszkrimináció megszüntetéséről szól. Elmondta, hogy hamarosan létrejön az a nemzeti tanács, amely a diszkrimináció különböző formáit fogja tanulmányozni. /(mózes): Szeminárium a romák érdekképviseleti lehetőségekről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2000. szeptember 16.
Marosvásárhelyen szept. 15-én kezdődött A romák és a választási kampány címet viselő kétnapos szeminárium, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) amerikai nemkormányzati szervezet és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében működő emberjogi hivatal szervezett. Livia Plaks, a PER társelnöke ismertette a PER tevékenységét, kiemelte a roma kérdést. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője mellett Dan Pavel politológus és Andrzej Mirga Lengyelországból, a kérdés különböző vetületeiről beszélt. Dan Pavel szerint a politikai osztály közömbös a romákkal szemben. Ivan Gheorghe, a Romák Pártja főtitkára megköszönte a kisebbségvédelmi miniszter hozzájárulását a 118-as törvény módosításához, mert ily módon az 1940-44 között etnikai vagy faji okok miatt üldözöttek is kárpótlást kaphatnak. Eckstein-Kovács Péter miniszter a két, a nyáron született kormányrendeletről beszélt. Az egyik a nemzeti kisebbségek kutatásával foglalkozó hivatal létrehozásáról, a másik pedig a mindenfajta diszkrimináció megszüntetéséről szól. Elmondta, hogy hamarosan létrejön az a nemzeti tanács, amely a diszkrimináció különböző formáit fogja tanulmányozni. /(mózes): Szeminárium a romák érdekképviseleti lehetőségekről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2000. szeptember 19.
Az USÁ-ban működő PER (Project on Ethnic Relations) nemkormányzati szervezet (az EBESZ demokratikus intézményekkel és az emberi jogokkal foglalkozó irodájának támogatásával) a kétnapos konferenciát szervezett Marosvásárhelyen A romák és a választási kampány címmel, melyen többek között jelen volt Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Livia Plaks, a PER NeW York-ban élő ügyvezető elnöke, Dan Pavel politológus, a PER romániai kirendeltségének vezetője, a lengyelországi Andrzej Mirga professzor, az Európa Tanács roma bizottságának alelnöke, a PER roma bizottságának elnöke, Csegzi Sándor, Marosvásárhely egyik alpolgármestere, és nem utolsó sorban az érintettek: Nicolae Paun és Ivan Gheorghe, a Romák Pártja (Partida Romilor) elnöke és főtitkára, Florin Cioaba (király), a Romák Kereszténydemokrata Központjának elnöke és más cigányszervezetek képviselői. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője megnyitotta az eszmecserét. Plaks asszony és Dan Pavel a romák európai illetve hazai helyzetét vázolta, utóbbi azt kifogásolta, hogy bár a román pártok meghívást kaptak a rendezvényre, távolmaradásukkal bizonyították be újra, hogy nem érdekli őket a romakérdés. Választások előtt a legégetőbb probléma nyilvánvalóan az, hogy e Romániában több milliósra becsült népcsoportnak eddig egyetlen képviselője volt a román parlamentben. Cioaba "király" kifogásolta, hogy a hazai több mint 100 roma szervezet közül csak a Romák Pártja kap állami támogatást a közeledő kampányhoz. Eckstein miniszter elmondta: ilyen a választási törvény, csak a parlamenti pártokat részesítik támogatásban, és elismerte, hogy ez esélyegyenlőtlenséghez vezethet. Ennek áthidalására a megoldás az lenne, ami a kétnapos rendezvény végén körvonalazódott: a négy legjelentősebb roma szervezet vezetői (melyek részt vettek a helyhatósági választásokon) közös nyilatkozatot írtak alá arra vonatkozóan, hogy szeptember 23-án újra találkoznak, és akkor megpróbálják nyélbe ütni a választási koalíciót, és így egy közös roma fórum állíthatna jelölteket. - A roma szervezetek vezetői elismerően szóltak a rendezvényen Eckstein Kovács Péterről, aki többek között elérte, hogy a roma deportáltak is kárpótlásban részsüljenek, ennek megoldása folyamatban van. /Máthé Éva: PER-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2000. szeptember 23.
A PER /Project on Ethnic Relations/ amerikai nemkormányzati szervezet ügyvezető elnöke, Livia Plaks asszony New York-ban él, de Nagybánya szülötte, Elie Wiesel Nobel-díjas író unokahúga, aki románul és magyarul is beszél. A Romániai Magyar Szó munkatársának, Máthé Évának nyilatkozva elmondta, hogy a PER működését az Egyesült Államok négy legnagyobb alapítványa finanszírozza, ezek mind privát alapítványok, például a New York-i Carnegie Corporation alapítványa, a Hewlett Packard elektronikai cég William and Flora Hewlett nevű alapítványa, a világ legnagyobb biztosító társasága által fenntartott Charles Stewart Mott Fundation és újabban az Európa Tanács. A nagy cégek azért áldoznak konfliktusmegelőző, -kezelő programokra, hogy béke legyen, hogy, biztonságosan megtehessék befektetéseiket. Elmondta, hogy a Plaks a férje neve, az ő lányneve Pasch, és hozzátette: ő zsidó. Máthé Éva megjegyezte, hogy általában a zsidó emberekben van egy belső indíttatás egyrészt arra, hogy máson segítsenek, másrészt arra, hogy az ellentéteket elsimítsák. Livia Plaks egyetértett: a "zsidó nép tapasztalata, sok szenvedése vezetett oda, hogy a zsidó emberek békét szeretnének mindenkinek." - A PER 1993, és különösen 1997 óta sokat foglalkozott a szerb-albán kérdéssel. A PER volt az első abban, hogy párbeszédet szervezett a szerb és a koszovói albán vezetők között. Erre 1997 áprilisában New York-ban került sor. Akkor volt az utolsó pillanat, amikor még el lehetett volna kerülni a fegyveres konfliktust. Az albánok készek voltak a párbeszédre. Arról volt szó, hogy a párbeszéd Jugoszláviában folytatódik. Azonban Milosevics addig halasztotta az időpontját, míg kimondta, nincs értelme a tárgyalásnak. - Idén áprilisban ismét volt egy albán kérdéssel kapcsolatos rendezvényük - arról, hogy a koszovói helyzetnek milyen hatása lehet az egész régióra. Az összes albán vezetőt meghívták, nemcsak Koszovóból, hanem Albániából, Montenegróból, Macedóniából. Találkozójukra Budapesten került sor, a Dél-Kelet-Európai Stabilitási Egyezmény rendezvényeként, és "nagyon forró párbeszéd alakult ki Koszovó jövőjéről, Nagy Albániáról. Addig ilyen témájú rendezvény nem létezett." Ennek folytatása december elején lesz. A koszovói albánok csakis önállóan tudják elképzelni a sorsukat. A szerbiai választási eredményeket nem ismerik el. - Koszovó státusa most is nagyon kétértelmű. Egyelőre sem az USA, sem a nyugat-európai nagyhatalmak nem akarnak tovább haladni a tartomány státusának meghatározása terén. - A PER szerint várni kell még a végső megoldásokkal. - A másik sarkalatos kérdés, amivel foglalkozik a PER: a romakérdés. Livia Plaks szerint a kérdés megoldása az egyik feltétele annak, hogy valamely kelet-európai ország EU-tag legyen. "Romániában ez is nehezebben megy, mint a szomszédos országokban. Ez számomra meglepő." A PER szeretné a roma szervezeteket közös nevezőre hozni. Livia Plaks most Marosvásárhelyről Bukarestbe utazik, ahol Emil Constantinescu elnökkel, Petre Roman külügyminiszterrel, Valeriu Stoicával, Markó Bélával, Adrian Nastaseval, Melescanuval és másokkal találkozik. /Máthé Éva: Lívia asszony, a béke "nagykövete". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
2000. október 28.
Hargita megyében kifüggesztették ki a megyei választási irodánál a bejegyzett jelöltlistákat: 23 párt és választási szövetség tette le parlamenti képviselő- és szenátor-jelöltlistáit a megyében, összesen mintegy 59 szenátor- és 130 képviselőjelölttel. A megyében a versenyben részt vevő politikai alakulatok: Bánáti Bolgárok Szövetsége; Demokrata Párt (PD); Hazáért Párt (PP); Nagyrománia Párt; Nemzeti Liberális Párt - Câmpeanu (PNL); Nemzeti Liberális Párt (PNL); Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR); Neokommunisták Pártja (PN); Nyugdíjasok Pártja; RMDSZ; Roma Párt; Román Élet Pártja (PVR); Román Környezetvédő Párt (PER); Román Munkáspárt (PMR); Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (CDR 2000); Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (PLDMR); Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR-Romániai Humanista Párt-Román Szociáldemokrata Párt); Szabaddemokrata Párt; Szabaddemokrata Szocialista Köztársasági Párt (PLRSD); Szocialista Munkapárt (PSM); Szövetség Romániáért (APR); Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt (PSD); Új Nemzedék Pártja (PNG). Független jelöltek nem indultak Hargita megyében. - Az RMDSZ szenátori listáján a következő jelöltek szerepelnek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán és Dombi Dezső. A képviselőházi lista: Ráduly Róbert Kálmán, Asztalos Ferenc, dr. Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor, Farkas Csaba és Kedves Imre. - A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt is teljes listát tett le, a képviselőházi jelölteknél listavezető maga a párt elnöke, Kiss Kálmán. /Párttúltengés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./
2001. február 26.
Febr. 22-24 között Predeálon tartotta a Project on Ethnic Relations (PER) szervezésében az "Etnikai Kisebbségek politikai részvétele és Románia európai csatlakozása. Az RMDSZ és a politikai pártok kapcsolata" című tudományos szemináriumot. A rendezvényen a kormánypárt részéről jelen volt Viorel Hrebenciuc alelnök, képviselőházi frakció-elnök, Cosmin Guse főtitkár és Valer Dorneanu, a Képviselőház elnöke és Razvan Ionescu képviselő. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, háznagy, Kelemen Hunor képviselő, a SZET elnöke, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök, az OÖT elnöke, valamint Eckstein-Kovács Péter és Seres Dénes szenátorok képviselték. Megjelent Christopher Donnelly, a NATO-főtitkár különleges tanácsadója is. A viták témái: a résztvevő szervezetek politikai szerepe és tapasztalata, az RMDSZ ellenzékben és kormányban, szélsőségesség a politikában, európai normák a kisebbségek helyzetéről. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte, hogy az RMDSZ céljait politikai eszközökkel, parlamenti úton akarja megvalósítani. Markó figyelmeztetett a szélsőséges nacionalizmus előretörésének veszélyére, és arra, hogy Romániában még egyáltalán nem történt meg a végleges szakítás ezzel a politikai áramlattal. Visszásnak nevezte azt a helyzetet, hogy a romániai magyarság számos megyében jóval számarányán és szakmai potenciálján alul tölt be vezető tisztségeket az állami intézményekben. Christopher Donnelly, a NATO-főtitkár tanácsadója hangsúlyozta, hogy világszerte aggodalommal figyelték a tavalyi választásokon a szélsőséges nacionalizmus előretörését. Románia integrációja szempontjából döntő jelentőségű, hogy a kormány és a parlament az elkövetkezőkben hogyan kezeli ezt a kérdést. /PER-szeminárium Predeálon. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26./
